Tévhitek a szoptatásról

Tévhitek a szoptatásról
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint „a csecsemőknek kizárólagos szoptatásra van szükségük életük első 6 hónapjában ahhoz, hogy az optimális növekedést, fejlődést és egészséget elérjék. Ezután, ahhoz, hogy táplálkozási szükségleteik ki legyenek elégítve, a csecsemőknek megfelelő és biztonságos kiegészítő táplálékot kell kapniuk, miközben a szoptatás folytatódjon két éves korukig vagy azon is túl.”

breastfeed-585

1. tévhit: Az anyuka melle nem alkalmas szoptatásra. 

A mell, valamint a mellbimbó formája éppen olyan, amilyennek lennie kell.  A szoptatás nem szabad hogy fájdalmas legyen. Ha mégis fájna, az nem a mell formája, nagysága miatt van, hanem a nem megfelelő mellre tétel vagy  a baba rossz szopási technikája miatt. Mindkét esetet lehet orvosolni. A baba az első alkalmakkor még nem tudja jól bekapni a mellbimbót, nekünk kell segíteni neki, hogy megtanuljon helyesen szopni. Fontos, hogy a mellbimbót csak akkor kínáljuk az újszülöttnek, ha ásításszerűen nagyra nyitja a száját, és törekedjünk arra, hogy minél nagyobb részt bekapjon. Teste forduljon a mama felé, bújjon szorosan hozzá, legyen biztosan megtámasztva, fejecskéjét ne kelljen elfordítania. Így elérhetjük, hogy a baba nyelve vályút képezzen a bimbó körül, és egészen a lágy-kemény szájpadlás határáig beszippantsa, és így szívja. Eben az esetben nem súrlódik a bimbó a szájpadláshoz, nem keletkeznek rajta még pirinyó sérülések sem. Érzékeny mellbimbójú nőknél előfordulhat, hogy a baba jó szopástechnikája ellenére is fájdalmassá válik a szoptatás. Ha az érzékenységen kívül más gond nincs, napról napra javulni fog a helyzet.

2. tévhit: Fejéssel megállapítható, hogy az anyának mennyi teje van

Egy jól szopó csecsemő sokkal hatékonyabb a mell kiürítésében, mint a fejés. Sokan nem tudják kézzel kiváltani a tejleadó reflexet, emiatt a megtermelt tej nem tud kiürülni a mellből. A lefejt tej mennyisége egyetlen dologról ad felvilágosítást: arról, hogy az anya mennyit tud fejni.

3. tévhit: Szoptatás előtt az anyának fertőtlenítenie kell a mellét

A szoptatás előtti mellfertőtlenítés nemcsak feleslegesen bonyolulttá teszi a szoptatás menetét, hanem kifejezetten káros is lehet. A szappan és a fertőtlenítőszerek rendkívüli módon szárítják a bőrt, ennek következtében a mellbimbó és a bimbóudvar bőre kirepedezhet, utat nyitva ezzel a kórokozóknak. A fertőtlenítőszer (különösen a klór) ekcémát okozhat a csecsemő szája körül, a szaga pedig arra késztetheti a babát, hogy elutasítsa a szopást.
A bimbóudvarba nyíló ún. Montgomery-mirigyek termelte váladék amellett, hogy ápolja a bimbó bőrét, antibakteriális hatóanyagokat is tartalmaz. Ez a tejben lévő ellenanyagokkal és immunsejtekkel együtt bőségesen elegendő védelem a csecsemő számára a mellen esetleg jelen lévő kórokozókkal szemben.

4. tévhit: Betegen nem szabad szoptatni.

Nagyon-nagyon ritka kivételektől eltekintve a szoptatás nemhogy kárára lenne a babának, hanem éppen hogy az védi meg őt a fertőzéstől. A legtöbb fertőzés cseppfertőzés útján terjed, és a kórokozóval a csecsemő valószínűleg már azelőtt találkozott, hogy az édesanyán megjelentek a tünetek. Mivel az édesanya specifikus ellenanyagokat termel az adott vírussal vagy baktériummal szemben, amelyeket a tején keresztül a kisbaba is megkap, a legtöbb esetben a gyermek meg sem betegszik vagy ha mégis, sokkal enyhébben, mintha nem szopizna.

5. tévhit: Mellgyulladás esetén nem szabad szoptatni az érintett mellből

A legrosszabb amit az anyuka tehet ha begyullad a melle az az, hogy nem szoptat. A mellgyulladást szoptatással lehet a legkönnyebben elmulasztani. Figyeljünk a megfelelő pozíció megválasztására. A szopó csecsemő álla a gyulladás felé essen, így tudja a leghatékonyabban kiüríteni a mellet.

6. tévhit: A tápszer jobb a babának, mint az anyatej.

A csecsemőtápszerek csak felületesen hasonlítanak az anyatejre. Sokkal több fehérjét, vasat, alumíniumot, kadmiumot, mangánt és ólmot tartalmaznak, mint az anyatej, de ez nem azt jelenti, hogy több ásványi anyaghoz jut a baba ha tápszert kap. A tápszerből a szükséges tápanyagok nem tudnak olyan jól felszívódni mint az anyatejből, ezért is elég ha az anyatej viszonyítottan kevesebbet tartalmaz bizonyos összetevőkből. A zsírösszetételük  jelentősen eltér az anyatejétől. Nem tartalmaznak ellenanyagokat, élő sejteket, enzimeket, hormonokat. Összetételük nem változik az etetés elejétől a végéig, a napszaktól vagy a baba korától függően. Az anyatej egyedileg készül minden egyes csecsemőnek, míg az azonos fajtájú tápszeres dobozok mindegyikében ugyanaz van. Időről időre újabb és újabb adalékokkal igyekeznek a tápszerek minőségét javítani, de az anyatej élő anyagait soha nem fogják tudni pótolni.

7. tévhit: Gyógyszerszedés esetén nem szoptathat az anya

Nagyon ritkán fordul elő olyan helyzet, amikor az édesanyának olyan gyógyszert kell szednie, ami mellett nem szoptathat. Csaknem minden gyógyszercsoportban található olyan alternatíva, ami összeegyeztethető a szoptatással. Mielőtt az orvos gyógyszert ír fel, komolyan mérlegelnie kell a baba nem-szoptatásából származó hátrányokat mind a babára, mind az anyára nézve, és lehetőség szerint olyan orvosságot kell keresnie, ami mellett a szoptatás folytatható.

 8. tévhit: Ha a baba hány vagy hasmenése van, fel kell függeszteni a szoptatást

Gyomor-bélrendszeri fertőzés esetén a legjobb gyógyszer az anyatej. Még idősebb csecsemő esetén is jól teszszük, ha inkább a többi ételféleség adását függesztjük fel, és a szoptatást szorgalmazzuk.
Az anyatej könnyen emészthető táplálék (nem úgy, mint a tehéntej!), betegség esetén is biztosítja a baba számára a tápanyagokat és a megfelelő folyadékmennyiséget. A benne található ellenanyagok segítenek a kórokozó leküzdésében, a szopás pedig megnyugtató, vigasztaló, fájdalomcsillapító hatásánál fogva megkönnyíti a beteg gyermek számára ezeknek a nehéz napoknak az átvészelését.